Ráday Pál (Losonc, 1677 - Pécel, 1733)

A protestáns magyar köznemesi réteghez tartozó család történelmi szempontból legjelentősebb tagja. Noha nem végzett külföldi egyetemi tanulmányokat, igen mély műveltségre és széleskörű tájékozottságra tett szert. Általánosan elismerték kimagasló nyelvtehetségét - németül, franciául és latinul az átlagos színvonalat messze felülhaladóan beszélt és írt; de ismerte a szláv nyelveket is.

A fiatal jogász 1703 októberében apósával, Kajali Pállal együtt jelent meg Rákóczinál a tokaji táborban hűségesküt tenni - ez a lépés indította el országos jelentőségű pályáján. Ráday Pál felismerte Rákócziban a karizmatikus politikust, aki a Habsburg-uralkodóházzal való nyílt szembenállás árán is korszerű és független állami berendezkedést kívánt megvalósítani Magyarországon.

Rövid időn belül a fejedelem bizalmasa, belső munkatársa, kancelláriájának egyik vezetője lett. Ő fogalmazta az Európa tájékoztatására szánt híres kiáltványokat (Recrudescunt vulnera; Universis orbis Christiani), ő készítette elő a fontos döntéseket, eljárt számtalan fontos küldetésben és diplomáciai tárgyalásban. Az ügyek intézésében egyre nagyobb önállósága volt.
1711-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar szabadságharc nem győzhet a császári erők fölénye és a megosztott magyar arisztokrácia miatt. Ráday Pál - Rákóczival ellentétben - az adott helyzetben méltányosnak tartotta a békefeltételeket és letette a hűségesküt a Habsburg-háznak. Bizonyos azonban, hogy ez a vereség fájó seb maradt Ráday szívében. A következő évtizedekben visszavonultan élt ludányi birtokán. Egyedül a protestáns egyház érdekében fejtett ki közéleti tevékenységet - a pozsonyi országgyűléseken a vallásszabadság közjogi védelmét vállalta fel. Mély hitéről tanúskodó Lelki Hódulás c. imádságoskönyve messze kimagaslik a korban szokásos kegyes gyűjtemények közül.

Öt gyermeke közül kettő gyermekkorában, II. Pál huszonhat évesen halt meg. A legidősebb fiúhoz, Gedeonhoz hasonlóan leányát, a művelt Ráday Esztert (1716-1764) - aki 1732-ben Teleki László felesége lett - szintén könyvgyűjtőként és az irodalom pártfogójaként tartjuk számon.
Ráday Pál pártfogolta a tehetséges művészeket (köztük a festő Mányoki Ádámot) és tudósokat. Támogatta Pápai-Páriz Ferenc latin-magyar szótárának kinyomtatását, szoros barátság fűzte Bél Mátyáshoz. Rendszeresen levelezett Daniel Ernst Jablonski porosz udvari lelkésszel, Comenius unokájával; és éppen ez a kapcsolat tette lehetővé több magyar református diák külföldi tanulmányútját.

Hagyományosan az ő személyét tekintjük a Ráday Könyvtár alapítójának, noha a könyvek többségét fia, Gedeon gyűjtötte össze; jónéhány példány pedig Ráday Pál ideje előtt is a családi könyvtár darabja volt. Mégis joggal tekinthető könyvtáralapítónak: olvasási kedve, könyvgyűjtő hajlandósága felülmúlta kortársai átlagát. Különösen az a szokása tűnt szokatlannak környezete szemében, hogy szerette és gyűjtötte a magyar nyelven megjelent könyveket. Ezeket ugyanis a kor ítélete nem tartotta valami sokra.
Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. 1733 május 20-án, reggel öt óra tájban, álmában érte a halál. Kívánsága szerint szülővárosában, Losoncon helyezték nyugalomra a családi kriptában.

Vissza