Az ún. Rákóczi-Biblia
Biblia [Hung.] Szent Biblia, az az: Istennec Ó es Uy Testamentumanac prophetac es apastaloc által megiratott szent könyvei. Magyar nyelvre forditatott egészszen, az Istennec Magyarországban valo anya szent Egyházánac epülésére. Caroli Caspar Elöljárobeszédével. Ez masodic kinyomtatast igazgatta, néhol megis jobbitotta Szenci Molnar Albert. – Szent Davidnac Soltari ... az Szenci Molnar Albert által. – Kis catechismus ... Hanoviaban [Hanau] Nyomtattatott Halbejus Janos [Johannes Halbey] által... 1608 esztendőben. [24], 588, 224, 194 [recte 186] p. – [2], 254, [2], 79 p. 4o
Jelzete: RMK 3–4.
Illusztráció: Keretdíszes címlapok; a főcímlapot és a Zsoltárok címlapját Magyarország oroszlános címere, az Újszövetség címlapját nyomdászjelvény díszíti.
Kötése: 17. századi fatáblás, legyeződíszes vörösesbarna egészbőrkötés. Elő- és háttáblája dúsan aranyozott; egyéb motívumok mellett névadó középdísze a kör alakú legyezőmotívum. Gerince öt szimplabordára fűzött, aranyozott metszésén mindhárom oldalon gazdagon pontozott díszítés. Nagyon igényes kötészeti munka.
Az első teljes magyar nyelvű (vizsolyi) Biblia második kiadásának tekinthető az itt bemutatott példány. Szenci Molnár Albert kijavította az első kiadás nyomdai és nyelvhelyességi hibáit; hozzácsatolta irodalmi igényű zsoltárfordításait és a kivonatolt heidelbergi katekizmust. Újítás, hogy az Ószövetség protestáns kánon szerint apokrif könyvei függelékként szerepelnek. Szenci Molnár Albert választotta a vizsolyi Bibliánál kisebb negyedrét formátumot, hogy az olvasók könnyebben forgathassák.
1500 példány készült belőle, és négy-öt év alatt mind el is kelt.
A példány különlegessége I. Rákóczi György (1593–1648) erdélyi fejedelem bejegyzései és a szép kötés. A kutatások még nem tisztázták, hogy pontosan hogyan került I. Rákóczi György birtokába. A fejedelem széleskörű mecénási tevékenységet folytatott: több könyv megjelentetésének kezdeményezése és anyagi támogatása fűződik nevéhez. Jelentős magánkönyvtárat gyűjtött, támogatta a protestáns iskoláztatás ügyét (tehetséges diákok külföldi tanulmányait fedezte; Nagyváradon kollégiumot alapított).
A Bibliában olvasható bejegyzések tanúsítják, hogy mélyen hívő, rendszeres Biblia-olvasó fejedelem volt. A példányt, amelyet négyszer olvasott végig 1621 és 1633 között, valószínűleg Zsigmond fia örökölte, aki később a sárospataki református kollégiumra hagyta könyvtárát. Az ősi sárospataki gyűjtemény 1671-től szétszóródott. 1691-ben az eddig azonosítatlan Bártfay György birtokában volt a kötet, majd 1707-ben a Meskó-család tulajdonába került. Ráday Gedeon ettől a családtól kapta ajándékba (esetleg megvásárolta); így lett a Ráday Gyűjtemény kincse.
Vissza
|